A konteó szerint több tonna ezüst-jodiddal mérgezik a tájat és "űzik el" a felhőket. Bár tény, hogy tiszta formájában az ezüst-jodid valóban méreg, de fontos figyelembe venni a tényleges kijuttatási mennyiségét és azt is, hogy ez milyen módon történik meg! A talajgenerátorban eleve oldatban van jelen, és ezt elégetve alig pár gramm ezüst-jodidot juttatnak a heves zivatarfelhőbe, amiből sanszos, hogy nagy szemű jég hullhat. Én már láttam dióméretű jégszemeket, amiből felém csak pár szem hullott le, míg Doboz veteményeseit teljesen szétverte. Ez a káresemény másnap benne volt a helyi hírekben. Az ilyen minden növényi kultúrát szétverő jégverés ellen vannak üzembe állítva a talajgenerátorok. Ha időben elcsípik a zivatarfelhőt, akkor az ezüst-jodid megakadályozza a dióméretű jégszemek kialakulását és a lehulló sokkal kisebb jégszemek nem okoznak kárt. Hidd el nekem, elkeserítő, amikor mondjuk paprikatermesztőként az egész éves munkádat tönkreteszi egy heves jégeső. De hozhatnék számos termelői példát. Tehát a Jégernek van hasznos funkciója és a károkozása leginkább légből kapott mese. Nézzük az időjárást.
2018-ban üzemelték be a Jégert, de 2020 és 2023 éves csapadékösszege 600 mm felett alakult még Békés megyében is. 2021, 2022, 2024, 2025 viszont nagyon száraz évek voltak.
2021-ben ott álltam a Béli-hegység egyik pompás gyertyános-tölgyesében egy kiszáradt csermelyben, amit le is fotóztam. Tehát a hegyvidéken is a Jéger vitte el az esőt... Vagy inkább globális jelenség alakítja át a világunkat.
De nézzük 1990-től az éves csapadékösszegeket, mert a múlt adatait felidézve még inkább láthatóvá válik a valós probléma, ami a klímaváltozás, a helytelen tájhasználatunk és az ipari civilizációnk entrópia halogatása és felhalmozása. Lásd korábbi írásomat.
A HungaroMet (korábbi OMSZ) és a KSH hivatalos éghajlati adatsorai alapján az 1990 és 2015 közötti időszakban alacsony, 500 mm körül (vagy az alatt) alakult csapadékösszegű évek:
1992: Az évtized legszárazabb éve volt, az országos átlag 500 mm alatt maradt.
1993: Közvetlenül az előző aszályos év után érkezett, az országos átlag szintén 500 mm körül mozgott.
2000: Rendkívül súlyos, történelmi aszályos év. Szeged környékén ekkor mérték a valaha volt legkisebb hazai éves csapadékösszeget (mindössze 203 mm-t). A Dél-Alföld jelentős részén 300-400 mm között zárt az év.
2003: Egy újabb hírhedt aszályos év, amikor a rendkívüli nyári hőhullámok mellett a csapadék országos átlaga szintén 500 mm közelében alakult. És ezen a nyáron haltak meg kb 30 ezren Nyugat-Európában az első komoly hőhullámban.
2011: Az országos éves átlag mindössze 453,6 mm volt.
2012: Folytatódott a kiterjedt aszály, az éves országos átlag 538,9 mm lett, de a kritikus mezőgazdasági régiókban (főként az Alföldön) messze 500 mm alatt maradt a lehullott mennyiség.
Akik azokat a kis talajgenerátorokat okolják a szárazságért és hőségért, szimplán képtelenek átlátni a földi rendszerek működését, és ténylegesen látni az ipari civilizációnk beavatkozását ezekbe.
Az egyszerűsítés, egyetlen apróság kiemelése, egy gondolkozási torzítás és előszobája a tébolynak és az indokolatlan erőszaknak. Ezek pedig picit sem segítenek a kríziseken.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése