Szeptember 5-én Békéscsaba főterén ismét összegyűlik a megye apraja-nagyja, hogy a 11. Vármegyenapon közösen ünnepeljük értékeinket, hagyományainkat és összetartozásunkat. De vajon mennyire ismerjük saját szűkebb pátriánkat? Ha átlépjük egy-egy település határát, nemcsak közigazgatási vonalakat keresztezünk, hanem teljesen egyedi karakterű földrajzi kistájakat is. Békés vármegye területe pontosan nyolc ilyen kistájból áll össze egységes egésszé – mindegyik a maga sajátos értékeivel gazdagítja a Viharsarkot.
1. Dévaványai-sík: A puszták koronás madara
Északi határvidékünk egy tökéletesen sík, magával ragadó pusztai világ. Legfőbb büszkesége a nemzetközi hírű természetvédelem: a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont és a Körös-Maros Nemzeti Park itteni területei adják Közép-Európa egyik legfontosabb túzokállományának menedékét. A háborítatlan szikes gyepek és az Alföldi Kéktúra vonala a csendre és a természet közelségére vágyók paradicsoma.
2. Nagy-Sárrét: A lecsapolt vízi világ öröksége
Bár a kistáj magja Hajdú-Biharban fekszik, déli nyúlványai mélyen belenyúlnak Békés északi részébe, Füzesgyarmat és Szeghalom külterületein. Egykor ez a vidék Magyarország egyik legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt. Bár a folyószabályozások átformálták a képet, a mély fekvésű réti és szikes talajok, a nádasok maradványai még ma is őrzik az egykori vadvízország misztikus hangulatát.
3. Kis-Sárrét: A madárvonulások keleti bástyája
A vármegye északkeleti szegletében, Vésztő és Biharugra térségében fekvő kistáj igazi vizes oázis. Központja a Biharugrai-halastórendszer, amely Magyarország második legnagyobb halastórendszereként a nemzetközi jelentőségű vadvizek Ramsari területek listáján is szerepel. Ősszel és tavasszal százezres madárcsapatok pihenőhelye, emellett a vidék kulturális bölcsője is, gondoljunk csak a Vésztő-Mágori történelmi emlékhelyre.
4. Körös menti sík: A folyók és kastélyok szalagja
A Sebes-, Kettős- és Hármas-Körös ágait kísérő, hordalékkal feltöltött tökéletes síkság, amelynek legfontosabb központjai Gyula és Békés városai. Ez a kistáj adja a vármegye turisztikai gerincét: a gyulai vár és várfürdő, a folyók kanyarulatai, a szabadstrandok, valamint a tölgy erdőkkel szegélyezett egykori főúri birtokok és kastélyok mint a szabadkígyósi Wenckheim-kastély mind itt sorakoznak.
5. Békési-sík: A vármegye éléstára
A középső területeket elfoglaló hatalmas síkság Békéscsaba, Mezőberény, Szarvas tengelye a vármegye gazdasági és mezőgazdasági motorja. Az itteni kiváló minőségű réti csernozjom talajok tették a vidéket híres gabonatermelő övezetté, de a kulturális sokszínűség is itt a legélénkebb. A szlovák, német és magyar hagyományok összefonódása olyan hungarikumokat és értékeket szült, mint a világhírű Csabai kolbász vagy a Szarvasi Arborétum.
6. Körösszög: A Hármas-Körös ölelésében
A vármegye legnyugatibb, legkisebb kistája, amely lényegében a Hármas-Körös egyik hatalmas kanyarulatát és annak környékét foglalja magában Békésszentandrás és Szarvas határában. Fő értéke a Holt-Körös, amely Magyarország egyik legnagyobb állóvize. A festői környezet, a horgászturizmus, a hatalmas nyaralóövezet és a békésszentandrási duzzasztómű mind hozzájárulnak a vízpartok varázsához.
7. Békési-hát: Az aranyat érő löszvidék
Orosháza és Mezőhegyes térségében a táj észrevétlenül emelkedni kezd: ez a Békési-löszhát. Az Alföld egyik legjobb minőségű, tápanyagban rendkívül gazdag talaja található itt, ami megalapozta a térség mezőgazdasági világ hírét. Itt virágzik a gyopárosfürdői gyógyturizmus, és itt találjuk a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot is, amely világörökségi várományos kulturális és lovas örökségünk.
8. Csanádi-hát: A legmagasabb déli perem
A vármegye legdélebbi kistája (Mezőkovácsháza és Battonya vidéke), amely a Maros folyó ősi hordalékkúpjára épült. Ez Békés legmagasabban fekvő, enyhén hullámos felszínű területe. Híres a rendkívüli napfénytartamáról, a szárazföldi klímájáról és a zöldségtermesztési különösen a dinnye- és fokhagyma- kultúrájáról. Battonya és a határmenti falvak multikulturális szerb, román, magyar öröksége különleges színfolt.
Összegzés
Láthatjuk hát, hogy Békés nem csupán „egy nagy rónaság”. Amikor a jövő héten a megyenapon végig sétálunk a kiállítók standjai között, a kistermelők sajtjaiban, a kézművesek munkáiban és a fellépők táncaiban valójában ennek a nyolc, egymásba simuló kistájnak az egyedi lelke mutatkozik majd be.
Megjegyzés: A fotók sajátjaim, a szöveget AI-val írattam meg, hogy újságcikk jellegű legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése